„Amit ma megtehetsz…” MEGTESZED?
2020.05.02
A gerincbetegségek kialakulása nem egyik pillanatról a másikra történik. Hosszú évek alatt a rossz terhelés következményeként jelentkezik egyszer csak egy tünet. Amíg ez a tünet rövid idő alatt meg tud szűnni, szinte figyelembe sem vesszünk. Ha viszont már tartósan fennáll, akkor elkezd zavarni...
Manapság a gerincbetegség mindenkit érint, az ülőéletmód következményeként gyakorlatilag nincs olyan ember, akinek ne lenne valamilyen panasza. Egyre fiatalabb korban jelentkeznek a tünetek.
Addig nincs is gond, amíg ez nem korlátoz a mindennapokban, de azt látom, hogy emberek komoly panaszokkal is képesek "együtt élni".
Ha azt halljuk, hogy fontos a megelőzés, és ne várjuk meg, míg nagyobb lesz a baj, akkor ezzel maximálisan egyet tudunk érteni. Teljesen logikus, hogy kisebb problémát hamarabb meg lehet oldani, mégis ha a saját gerincünkről van szó, képesek vagyunk halogatást művészi szintre emelni. Durva lesugárzó tünetekkel ülőmunkát végzünk, minden reggel beáll a derekunk, kell fél óra, hogy el tudjunk indulni, de mégsem mérlegeljük, hogy ez hosszútávon nagyobb bajhoz is vezethet. Aztán jön a "hirtelen lehajoltam és úgy maradtam" effektus, de ugye nem hisszük el, hogy az adott pillanatban "romlott el minden"?!? Figyeljünk a jelekre, mert azok gyakran már hosszú ideje fennállnak, és segítségért kiabálnak!
A különböző fájdalmakból adódó félelmek még nagyobb gondot tudnak okozni, a gyógyulásunk folyamatát csökkenteni, gátolni képesek. Egy ördögi kör kialakulásához vezetnek, beparáztatjuk saját magunkat, az interneten való keresgélés, és fórumok olvasgatása még inkább felerősíti a tüneteket.
Ha "új" tünetről olvasunk, lehet, hogy néhány nap múlva azt is produkáljuk, mert ilyen az ember...
Ha erőt veszünk magunkon, akkor orvoshoz megyünk, de sokszor azt látom, hogy az orvostól való félelem (és hogy kiderül a nagy BAJ), még inkább belesüppeszt a problémába, és a továbbhalogatásba.
Ha viszont mégis elmegyünk kivizsgálásra, és netalántán egy csúnya MRI felvételt kapunk a kezünkbe, akkor összedől a világ, és nem látjuk a megoldást. Ilyenkor az állapotrosszabbodás lehetősége megsokszorozódik.
Szomatizációnak nevezzük azt az állapotot, amikor a tünetek erőssége és az elváltozás (sérv, kisízületi degeneráció...) okozta panasz nincs egyenes arányosságban, hanem a pszichés oldal meghatározó, gyakorlatilag a BAJ nagy része a fejünkben és nem a gerincünkben van.
MI A MEGOLDÁS?
2️⃣ Ne halogassuk- elég volt már eddig szenvedni. Lesugárzó tünetek, zsibbadás, érzésproblémák, nyaki- derékfájdalom esetén keressünk EGY (és ne több!) terapeutát. Ha modern kutatásokon alapuló, hatékony oki kezelést szeretnénk, elérhető már országszerte az ADT, éppen erre a célra.
3️⃣ Tegyünk ellene- kisebb változtatásokkal lassítható az állapotromlás (pl. ékpárna ülőmunka esetén; derékpárnak autóvezetéshez; megfelelő magasságú párna alváshoz; a monitor szemmagasságban való elhelyezése, gyakori séta...).
4️⃣ Ne keresgéljünk a neten- ne erősítsük ezzel az ördögi kört, amiből nagyon nehéz a kiút...
5️⃣ Ne gyűjtögessük az orvosi papírokat- a gyógyulásunk nem függ a papírok számától. Sőt...
6️⃣ Mozogjunk gerincbarát dolgot- pl. NMPT- a megelőzést szolgáló Természetes Mozgásminta Tréning. Ha még nincs durva tüneted, segít abban, hogy ne is legyen; illetve ha már megoldódott a probléma, akkor szinten tartás, és a kiújulás megakadályozása céljából áll rendelkezésedre.
7️⃣ Próbáljuk lecsökkenteni a stressz-szintet- minőségi alvás, helyes időbeosztás, munkahelyi-, családi-, párkapcsolati kérdések rendezése.
ÁLLÍTSD FEL A SAJÁT SORRENDEDET!
Melyik az első, amivel már ma elindulhatsz a gyógyulás útján? Kezdd azzal!